A csapatfőnökök megszavazták, hogy kik voltak 2015 legjobban teljesítő pilótái, most ezt a listát véleményezem.

1. Lewis Hamilton 229 pont

Elképesztő teljesítmény a szezon nagy részében, aztán leengedés a bajnoki cím megszerzése után. Az első hely még így is teljességgel megérdemelt. Amúgy is kevés olyan eset létezik amikor ne az adott bajnokot tartanám a szezon legjobbjának. Viszont 2016-ra fel kell kötni a gatyát, mert ha Rosberg leigazolja Grosjean csodatevő pszichológusát vagy egyszerűen elrendezi magát fejben és elbírja végre a nyomást, akkor Lewisnak minden lehetőségből a maximumot kell majd kihoznia. 

2. Sebastian Vettel 180 pont

Amit lehetett kipréselt a Ferrariból és ami talán még fontosabb, látszólag nem csak a pályán, de a pályán kívül is rendkívül pozitív hatással van az egész csapatra. Sikerült feledtetnie a tavalyi megmagyarázhatatlan vereséget Ricciardoval szemben és akár akarom, akár nem, egyre inkább Michael Schumacheres az útja. Sokan várják, hogy a Ferrari 2016-ra utoléri a Mercedest és erőből meccsben lesznek velük, én egyelőre inkább csak remélem.

3. Nico Rosberg 113 pont

Szezonja Hamilton tökéletes ellentéte, persze hozzátéve azt, hogy közben mindketten rommá verték a mezőnyt. Az utolsó három futamon aratott győzelme és a pole sorozata elismerésre méltó, de az én szememben sokat ront az értékén, hogy az erőfölényt csak a már tét nélküli futamokon tudta hozni. Van egy olyan érzésem, hogy a következő év Nico utolsó esélye lesz, hogy megszerezze a bajnoki címet. Szerintem a jövő év végén Hamilton vagy ő távozik (ezt sejteti Wolff legújabb nyilatkozata is) és valószínűsítem, hogy ez az a pilóta lesz, aki jövőre hátrébb végez.

4. Max Verstappen 77 pont

Amikor gyerekként elkezdtem nézni a Formula 1-et akkor még Jos the Boss ment. Tény, hogy Max már most sokkal inkább boss, mint a papa volt (még ha nem is rímel), de ebben 4. helyben benne van az a hatalmas hype is, ami körüllengi. Amit eddig láttam belőle, az nem csak arról győzött meg, hogy nem fog Alguersuari sorsára jutni, de arról is, hogy világbajnokalap a srác. A nyers tempó csak egy dolog, amire még következtetni sem egyszerű, de a szituációmegoldó intelligenciája és az előzései élményszámba mentek. Ennek ellenére azért a 4. helyet túlzónak tartom, hiszen a tabella 12. helyén végzett. Még csak 18 éves, adjunk neki időt, hogy tényleg felérjen teljesítménybe egy pilótarangsor (legalább) 4. helyére.

5. Danyiil Kvjat 69 pont

Csendben lopakodik az orosz, idén sikerült megvernie azt a Ricciardot, aki tavaly 3 futamot nyert (és nem mellesleg Vettel előtt végzett). Enélkül könnyen lehet, hogy Max Verstappen már jövőre az ő autójában ülne, de a körülmények így sem játszanak a kezére. Az idei autóval még a jó teljesítményével is nehéz volt kitűnnie és jövőre sem számíthat sokkal többre. Viszont, ha továbbra is sikerrel úszik az árral szemben, akkor talán képes lehet majd valami nagyobbra is, ha megfordul az ár.

6. Fernando Alonso 57 pont

Számomra érthetetlen, hogy Fernando hogy kerül a 6. helyre és mi alapján. Az egy dolog, hogy kvalitásai alapján még mindig a három legjobb képességű pilóta közt van szerintem (Alonso, Hamilton, Vettel), de az idei teljesítményét nehezebb értékelni, mint a Manor pilótákét. Az autó az esetek többségében bedöglött vagy lassú volt, de legtöbbször mindkettő és mivel ez a McLaren-Honda első éve még a tavaly szezont sem lehet nagyon alapul venni. Ennyi műszaki hiba miatt még Buttonhoz is nehéz hasonlítani, aki viszont  nem került fel a listára. Már arról is szólnak a pletyák, hogy a 2016-os évet kihagyja, de szerintem ha így lesz akkor már soha nem fog visszatérni. Valószínűsítem, hogy az autó jövőre sokkal megbízhatóbb és valamivel gyorsabb lesz, de a középmezőnybeli csatározás aligha fogja feltüzelni.

7. Valtteri Bottas 52 pont

Vegyesek az érzéseim. Egyrészt teljesítmény alapján talán őt tenném a lista 4. helyére. Másrészt úgy érzem, hogy ahogy Kvjat az árral szemben úszik, Valtteri most úszik egyirányban az árral és most kellett volna meglovagolni egy hullámot rendesen. Ha idén sikerült volna összehozni egy győzelmet, akkor jó esélye lenne feljebb lépni mielőtt a Williams süllyedni kezd. Idővel pedig szerintem a Williams vissza fog süllyedni a középmezőnybe, hiszen általában ez a nem gyári (vagy gyári támogatású) csapatok rendje és akkor már sokkal nehezebb lesz kitűnni. Emlékeztetőül Grosjean milyen jól ment 2013-ban és ha akkor be tudott volna húzni egy futamgyőzelmet, akkor lehet, hogy most nem a Haas-hoz menne abban a reményben, hogy egy szép napon talán még beülhet a Ferrariba.

8. Sergio Pérez 48 pont

Ahogy az életben valaki megítélésében sokat nyom az első és az (addigi) utolsó benyomás, úgy nincs ez különösen másképp a pilótáknál sem. Sergionak nem volt egy fergeteges éve alapvetően, viszont az utolsó pár futam nagyon sokat dobott rajta. Hülkenberget megverni a pontozásban csapattársként egyik pilótának sem lenne könnyű feladat és a szezon utolsó felében nem csak a lépés jött ki neki jobban, hanem a tempókülönbség is imponáló volt. Valószínűsítem, hogy világbajnok már nem lesz belőle, de a középmezőnybeli pilótáknál kulcskérdés a csapattárs legyőzése a túléléshez, hiszen a cserélődés állandó és mindig vannak fiatalabbak (az idő előrehaladtával nyilván egyre többen), akik szeretnék betölteni ezeket a helyeket. 

9. Daniel Ricciardo 47 pont

A bajnokságban kikapott Kvjattól, de ehhez sok pech is hozzájárult az autó gyengeségei mellett. Az én listámon mindenképp előrébb szerepelne, szerintem az igazi arcát Szingapúrban mutatta meg, amikor jó volt az autó és csatában volt Vettellel. Jelenleg ő is árral szemben úszik, de szerintem meg van benne a potenciál, hogy ha egyszer jó helyre kerül akkor a világbajnoki címért harcoljon.

10. Kimi Räikkönen 37 pont

Számomra egyértelmű csalódás. Alonso vagy Vettel csapattársaként ugyan nem szégyen kikapni, de nem azt várnám tőle, hogy ennyire simán. Igen tudom, sokszor volt balszerencsés, de akkor is általában Vettel erőből előtte volt a legtöbb futamon. Jó lenne ugyanazt a Kimit újra látni, aki 2005-ben szélvészgyors volt és csak azért nem lett bajnok, mert állandóan szétesett az autó. A jelenlegi F1 legnagyobb karaktere és marketingszempontból az tenne a legjobbat a sportágnak, ha minél tovább maradna, de az idei teljesítményét szerintem a felső középmezőny szinte bármelyik tagja képes lett volna hozni.

+1 És még pár szót azokról, akik kimaradtak ebből a toplistából

Említésre méltónak tartom még Grosjean teljesítményét, aki szerintem messze erőn felüli dolgokat tett a Lotussal és nem csak azért mert rommá verte Maldonadot. Továbbá ha Verstappen 4., akkor helye lenne a listán Sainznak is, aki azért általában elég jól pariban volt vele. 

És hogy jövőre kik lesznek a legjobb pilóták listáján? A vállalkozó szelleműek megtippelhetik, már csak alig több, mint 108 nap van a szezonnyitó futam rajtjáig...

Ron Dennis szerint nem ártana Hamiltonnak visszavennie a viselkedéséből és ő bizony nem engedné ezt, ha Hamilton még a McLarennél lenne.

Tény, hogy parkoló autókat összetörni nem túl szerencsés dolog világbajnokként (sem), de mentségére szolgáljon, hogy nem ittasan tette és valószínűleg tanult a dologból. Ami pedig a bulizást illeti, szerintem had tegyen, amit akar, látszólag ez nem ment a versenyzés rovására. Egy szóval sem mondom, hogy Lewis viselkedésével egyetértek, de neki legalább van egyénisége, ami manapság nagyon is kell a Formula 1-nek. Rajta kívül ez kevés pilótáról mondható el.

Ami pedig Dennist illeti, nekem valahogy sosem volt egy szimpatikus figura. Egy jó(nevű) karizmatikus csapatfőnöknek tartom (akármi is legyen jelenleg a McLarenen belül a pontos titulusa), de szerintem nem az a személyiség, aki egy ekkora gödörben levő McLaren Hondát győztessé fog tenni. Hamilton most minimum duplán örülhet, hogy elment a Mercedeshez anno. 

Persze a váltás időpontjában nehéz lett volna megmondani, hogy jól teszi-e, amit tesz és ilyenkor könnyű rávágni, hogy én már akkor tudtam, hogy ez a jó út. Ez így nem igaz, de az igen, hogy nekem már 2010-ben, amikor a Brawn-ból Mercedes lett, volt egy olyan érzésem, hogy ez hosszútávon a McLarent kellemetlenül fogja érinteni. De ez egy önmagát gerjesztő folyamat, hiszen szerintem a McLaren hanyatlásában az is nagy szerepet játszott, hogy Hamilton elment (csakúgy, mint a Mercedes felemelkedésében). Ez pedig nem csak azokban a tizedekben vagy századokban mérhető, amiket esetleg Hamilton hozhat, hanem abban is, hogy egy ilyen pilóta köré lehet győztes csapatot építeni. Sosem tudjuk meg, hogy mi lenne ha Lewis akkor inkább marad, de valószínűsítem, hogy a McLaren nem lenne ennyire lent és az sem biztos, hogy a Mercedes ennyire fent lenne. Mindenesetre rengeteg munka vár még a McLarenre és Dennisre, ha azt szeretnék, hogy Hamilton egy szép napon visszatérjen hozzájuk...

Röviden összefoglalva: én nem. A Formula 1-es sajtóban több helyen is olvashattuk, hogy a Motorsport Világtanács fontos kérdésekben dönt ma. Ez lényegében abban nyilvánult meg, hogy eltörölték a duplapontos idényzárót és a jövő évi naptárba bekerült újra Korea.

A duplapontos rendszer eltörlésének örülök, hiszen nem tudok olyan embert mondani, aki támogatta volna. Azt meg főleg nem hiszem, hogy bárki visszasírná. Alighanem arról is oldalakat lehetne írni, hogy kik és hogyan hozhattak meg egy olyan szabályt, melynek utána egy támogatója sem volt. Kicsit ilyen érzésem van a koreai futammal kapcsolatban is.

A történtek pontosításáért: az Autosport szerint nem eldöntött, hogy Yeongam-ról (a korábbi helyszínről) vagy egy szöüli utcai futamról lenne szó. Az én véleményem az, hogy valószínűleg egyikből sem lesz semmi. Szerintem az idő túl kevés arra, hogy fixáljanak egy utcai helyszínt a szezon első felére és abban sem látok túl sok fantáziát, hogy a régi helyszínre újra ellátogasson a mezőny.

A Formula 1 alapvetően európai sorozat volt és szerintem valamilyen szinten még ma is az. Az 1990-es években (is) az volt a trend, hogy a futamok többsége európai, és a maradék néhány európán kívüli futamot akkor rendezik meg, amikor erre Európában az időjárás miatt úgy sem lenne lehetőség. Például 1994-ben az európai szezonrajt előtt volt egy Brazil és egy Japán futam (utóbbi Csendes-óceáni Nagydíj néven futott), majd a szezon végén volt még egy Japán és egy Ausztrál futam és az európai szezon közben még beugrottak Kanadába is. Én nem ezt sírom vissza, bár ennek is megvolt a maga szépsége. 

A sportágnak jót tesz, hogy minél több kontinensre látogat el és időről időre vannak új helyszínek. A probléma sokkal inkább az üres lelátókkal, a sport iránti közönnyel illetve az unalmas futamokkal van. Persze azt nehéz lenne garantálni, hogy minden futam izgalmas legyen, de vannak bizonyos vonalvezetések, melyek szinte kódolják az unalmat. Afelől pedig kétsége ne legyen senkinek, hogy ilyen az európai futamok között is van. Emlékeim szerint Bahreinben és Spanyolországban nem sok érdekes futamot láttunk mostanság, de ide sorolható még az idén debütáló Orosz Nagydíj is, mely csak remélem hogy a Pirelli gumiválasztása miatt volt olyan altató, amilyen. Ha már pályát építenek, akkor építsenek olyat, ami magában hordozza az izgalmakat. Az austini pálya jó példa még ha nem is érhet fel egy Spa-francorchampshoz, de ne legyünk telhetetlenek.

A felsorolásból direkt kihagytam Szingapúrt, Abu Dhabit és Monacot is. Az utcai pályák nálam más kategóriát képviselnek. Egy utcai pályából ritkán lehet olyan pályát kihozni, mely a vonalvezetésével garantálna izgalmas futamokat. Amíg Monaco volt az egyetlen utcai pálya, addig rendkívüli különlegességnek számított. A különlegességét megőrizte, de ma már három ilyen utcai pályánk is van. A csillogás, luxus és a showelemek (pl. a villanyfény) elnyomják a hiányérzetet a helyenként kevésbé izgalmas és fordulatos futamok esetében is. Úgy gondolom, hogy a három egy szép szám, de nincs szükség többre, mert elvesztik a már meglevők is el fogják veszteni a varázsukat. A Formula 1 nem utcai sorozat és még ha azt is szeretnénk csinálni belőle, akkor is lennének sokkal kézenfekvőbb helyszínek, mint Korea.

Félreértés ne essen, nem lenne azzal bajom, ha a Formula 1 Koreába látogatna. A problémám inkább azzal lenne, ha kapnánk még egy utcai helyszínt, ahol már a csillogás sem akkora, a vonalvezetés miatt ugyanúgy lehetetlen előzni és a lelkes közönség sem igazán lenne megtalálható. Mert ugye sokmindent elmondhatunk Koreáról, de Yeongamban éppenséggel sosem voltak tele a lelátók. Ha pedig nem Szöulban, hanem Yeongamban gondolkodunk, akkor elmondható, hogy a vonalvezetés sem hozott érdekes futamokat. A 2010-es káosszal teli futam elsősorban az időjárás műve volt (másodsorban pedig a Vettel alatt elfüstölő Renault motoré). Nem hiszem, hogy erre különösebben szükségünk lenne, amikor jobbnál jobb helyszínek nem férnek már be a naptárba.

Ezzel kapcsolatban felmerült bennem egy olyan ötlet, hogy minden évben lehetne egy vagy két olyan futam, mely arra az évre kap szerződést. Ez lehetőséget biztosítana a Formula 1-nek arra, hogy minél több országba eljuthasson. Emellett pedig az adott pályák fenntarthatóságának is jót tehetne, hiszen talán hosszú távon más sorozatokat is odacsábítana. Persze ez csak egy nagy ötlet, melynek a kivitelezése elég kétséges lenne, de talán megoldaná hogy ne kelljen egy évben végigszenvedni egy maláj, egy bahreini, egy barcelonai (és még sorolhatnám) futamot, hanem elég lenne egy vagy kettő ilyen az utcai pályák mellett. Emellett pedig, ha nem is kerülne vissza, de talán néha beférne egy két tradicionális és izgalmas vonalvezetésű helyszín.

Pánikra persze semmi ok. Aki olyan elvetemült, mint én, az úgyis leül megnézni a Koreai Nagydíjat is, ha tényleg befér a naptárba. Talán pont most lesz izgalmas futam és teltház. Még szerencse, hogy Valenciától megszabadultunk...

Következzen egy rövid "betájolás" arról, hogy mi tartja lázban a rajongókat a blog indulásának idején.

2014-ben Lewis Hamilton a világbajnok, a Mercedes rommá verte a mezőnyt. A szezon Hamilton és Rosberg bajnoki küzdelméről marad emlékezetes. Mellettük amúgy is csak Ricciardo tudott idén futamot nyerni. Igaz neki háromszor is sikerült, de ehhez szükség volt arra, hogy Kanadában a Mercedesek az egymással való küzdelem hevében széthajtsák a technikát, Belgiumban simán csak összetörjék egymást, Magyarországon pedig legyen egy szokásos káoszfutam.

Ebből is következik, hogy idén sem Alonso, sem Vettel nem tudott futamot nyerni. Erre utoljára 2004-ben (!!) volt példa, amikor még Alonso is épp hogy túl volt az első győzelmén, Vettel pedig még a sportág közelében sem volt. Talán nem véletlen, hogy mindketten éppen most váltanak csapatot, bár az okok valószínűleg sokkal összetettebbek. A jövő nagy kérdése, hogy mit kezd majd Vettel a Ferrarival és Alonso a McLaren Hondával. Bár utóbbit még be sem jelentették, de nyílt titok.

Nem szeretek szomorú dolgokról írni, de 2014 sajnos nem csak a boldog pillanatokról marad emlékezetes. Még mindig nem lehet tudni, hogy mi lesz Michael Schumacher sorsa, aki 2013 decemberében szenvedett súlyos síbalesetet és bár pozitív hírek érkeznek időről időre a regenerációjáról, még hosszú út áll előtte. Szintén nagy a kétség Jules Bianchival kapcsolatban, aki a japán nagydíjon sodródott ki és csapódott neki egy traktornak. Formula 1-es  versenyhétvégén 1994 óta nem vesztette életét egyetlen pilóta sem, remélhetőleg ő is felépül.

A problémákhoz kapcsolódóan meg kell említenünk a sportág gazdasági nehézségeit is, melyek veszélyeztetik a fenntarthatóságot. A Marussia gyakorlatilag csődbe ment, a Caterham a csőd szélén áll és nem rózsás a helyzet a Saubernél és a Lotusnál sem. Hol vannak már azok az idők, amikor annyi csapat volt, hogy előkvalifikációt kellett tartani, hogy eldöntsék ki vehet részt egyáltalán az időmérőn?

Pozitívumként idén Ricciardo mellett Bottas és a Williams csapat teljesítménye emelhető ki, illetve a már említett Bianchi, aki az ócskavasnak is beillő Marussiát a nyolcadik helyre kormányozta be Monacoban. És hogy 2015 milyen lesz? Azt egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy már most várom. Jó hír, hogy az uborkaszezon már csak körülbelül 104 napig tart. Addig is mindenkinek jó uborkázást a blogon!

Ezennel útjára indul a blogom, melyben a Formula 1-ben történtekről alkotok szubjektív véleményt posztról posztra. 

Mielőtt megpróbálnék egy jó rajtot venni, bemutatom magam pár szóban. A történet valahol az 1990-es évek elején, közepén kezdődött, amikor egy kis srác ottragadt a televízió előtt és egycsapásra megszerette a sportágat. Volt alkalma olyan futamokat látni, melyeken még Senna is versenyzett, később pedig a Michael Schumacher korszakban nőtt fel. Ez a kis srác én voltam gyerekként.

És hogy milyen vagyok ma? Az egyetlen, ami biztos, hogy jó pár évvel öregebb. Viszont mi sem bizonyítja jobban, hogy nem változtam meg teljesen, mint hogy a mesterképzéses diplomámra egy a nők és a Formula 1 kapcsolatát feszegető dolgozattal pályázok. Ez a blog azért is indul, mert kicsit sajnálom, hogy az elmúlt körülbelül 20 év gondolataiból sok elveszett.

A blog témájával kapcsolatban az alapkoncepció az, hogy a mindennapok híreit, történéseit kommentálom egy-egy posztban. Az elképzelésem az, hogy hetente párszor írok majd bejegyzéseket, de idővel majd ez is kialakul. A blogot elsősorban a saját kedvemért vezetem, de minden olvasónak nagyon örülök.

Előre hát, kezdődjön a virtuális száguldás!